EGY KÜLÖNÖS HELY VALAHOL A SIVATAGBAN

2010. 08. 09.

A sohamegnemjelenő Crossholder regényben van egy hely a Szent földön, Jeruzsálem városának közelében. Pontosabban egy titkos barlang, Salamon király temploma-szentélye, ahol a Frigyládát tárolják évszázadokon keresztül. Ez a hely különös, idegen energiával telített, a sivatag szívében, a föld alatt egzotikus növények burjánzanak, mutálódnak, valóságos dzsungel sarjad a semmiből.

Ezen elgondolás talán már megjelent egy másik regényben, vagy filmben, nem tudom, nincs új a nap alatt. Viszont az az igazság, hogy ez a hely, vagy hozzá hasonló, valóban létezik. Épp ezen filóztam, így gondoltam, leírom.

A suliban, a művészettörténet tanárom mesélt erről a helyről, még fiatalabb korában részt vett egy expedíción, így utólag visszagondolva, talán barlangrajzokat kerestek, vagy hasonló. Minden esetre az egyik sziklasivatagban különös barlangrendszerre bukkantak. Néhányan felderítették a mélyebb tárnákat is, órákra elmaradtak. Mikor visszajöttek, elmesélték, hogy találtak egy különös termet, ahol valóságos erdő burjánzott. De ami a legfurcsább volt a dologban, hogy ők maguk úgy érezték, csupán néhány percre hagyták magukra társaikat, valami rejtélyes oknál fogva hosszú órák maradtak ki az emlékezetükből.

Hogy hol van ez a hely, nem tudom. A nagy igazság, hogy pont lógtam erről az óráról és egy osztálytársam mesélte, mi volt.

Nem tudom, hogy kerülhetett szóba ez a téma, ám a tanárnő azt is elárulta, hogy többet nem kíván beszélni a dologról, mert még most is borsódzik tőle a háta, ha visszagondol ezekre az élményekre.

Talán egyszer visszamegyek a suliba, és megkérdezem Dalma tanárnőt erről a dologról, hátha többet is elmesélne!

Amúgy most olvasom az Álomcsapdát, így kicsit be vagyok tojva a földönkívüliektől!  XD

CSUKLYÁS ROBIN OST

2010. 07. 26.

Na de ki ez a Marc Streitenfeld? Elég otthonosan mozgok a filmzenék világában, de róla még nem hallottam. Utánanéztem, nem csoda, eddig alig néhány soundtracket szerzett az úriember. Igazából csak véletlenül hallgattam bele az új Robin Hood zenéjébe, semmit nem vártam tőle. Egyrészről azért, mert már a tököm tele van ezekkel a történelmi filmekkel. Trója, 300, Mennyei királyság, Arthur király, Nagy Sándor, Gladiátor… és még egy csomó más, ami most hirtelen nem jut eszembe. Oké, látvány, akció meg minden, de valahogy rettenetesen unom. Hmm… talán azért, mert egy fia sárkány sincs bennük, vagy más fantasy elem? A 300-ban mondjuk ott volt valami, de rühellem a spártaiakat, így a filmet sem szerettem. Egyszerűen mondva: VESSZEN SPÁRTA!!! Az Arthur királyban druidák voltak, de az édeskevés. Hogy ez a mostani Robin Hood milyen, még nem tudom. Viszont a zenéje, hogy visszatérjünk az eredeti témára…

Hát komolyan mondom, ilyen jó, szép, inspiráló soundtracket már rég hallottam!!! Kerestem az Avatarban, mert bíztam James Hornerben, de csalódnom kellett. Közben még gyűjtöttem néhány albumot innen-onnan, de ezek között sem találtam semmi érdemlegeset. A Robin viszont valóban fergeteges. Megtaláltam benne azt, amit kerestem, beindította bennem azt, amit akartam. Hozzásegített, hogy Az álmokon túl második része mind jobban kirajzolódjon a fejemben. Tényleg, mintha pont erre írták volna ezt az albumot, ír-skót, kelta elemek csendülnek fel, olykor szívszaggató, könnyfakasztó, és egészen új. Hát igen, szegény James H, ő már nem tud semmi újat hozni, de ez mondjuk nem is csoda ennyi megírt filmzene után.

Marc Streitenfeldre pedig jó lesz odafigyelni, mert ezek szerint tud. És Ridley Scottal dolgozik együtt.

Csuklyás Robinnal kapcsolatban pedig nem bírom ki, hogy ezt le ne írjam, bár biztos mindenki ismeri a viccet:

Robin Hood idős, beteg, haldoklik. Egész életében harcolt, most mégis ágyban, párnák közt tölti utolsó perceit. Körülötte barátai, szerettei. Az öregúr felemeli reszkető kezét, hű társát, régi íját kéri. 

-Ahová az utolsó nyílvessző esik, ott temessetek el…-mondja elhaló hangon.

Hát így temették el Robin Hoodot…

a szekrény tetején.   XD

A TELEP KUTYÁI

2010. 06. 29.

Elegem van! Most a változatosság kedvéért a hozzánk közeli telepre hoztak három kiskutyát, és bezárták őket egy kennelbe. Az egyikük nagyon nehezen viseli, gyakran sír, méltatlankodva ugat. Nem bírom hallgatni! Miért mindig ilyesmi történik velem?! Miért nincs nyugtom sosem?! Valóban igaz, hogy az embert mindig az éri utol, amitől a legjobban fél, amit a legjobban utál. Ha mondjuk a fűrész hangja készítene ki, tutira idetelepülne az ablakunk alá egy egész fűrészmalom!

Persze, itt nem az a lényeg, hogy engem mi zavar. Hanem az, hogy szenvednek azok a szerencsétlen kutyák. Hogy lehet valaki olyan, szívtelen, hogy ott dolgozik egész nap a telepen, és hagyja, hogy sírjanak?! Miért kell bezárni őket? Miért nem keresett nekik otthont, gazdát?

A kutyák már legalább két hónapja ott vannak, ha ezalatt az idő alatt nem szokták meg a helyüket, már nem is fogják. Az elkövetkezendő tíz évben ezt kell hallgatnom? 

Ahogy az emberek, a kutyák személyisége is különböző, van, amelyik egyszerűen nem viseli el a kennelt. Egy normális lelkületű ember ezt észre veszi és tesz valamit.

Arról nem is beszélve, hogy ez már megint a felelőtlen állattartás iskolapéldája. Gondolom odahaza a lánykutya bekapta a legyet, és a szaporulattal nem tudtak mit csinálni, így kivágták őket a telepre. Nem tudom, hogy a tulaj mit szólna hozzá, ha az ő otthona mellé költözne valaki, aki három kutyát tart bezárva, és mondjuk az ő kisgyerekének kéne hallgatnia, ahogy sírnak szerencsétlen állatok. Ugye nem volna valami kellemes élmény?

Szólhatok megint az önkormányzatnak, de teljesen felesleges. Állatkínzás nem valósul meg a törvényi forma szerint, a kutyák elég tágas helyen vannak, bár az előírt 6 négyzetméter állatonként, nem hinném, hogy megvolna.

Legfeljebb én leszek az őrült, a falu bolondja, aki azzal szórakozik, hogy feljelentget másokat. Nem mintha gyakran csináltam volna ilyesmit, konkrétan egyszer, amiről régebben írtam, a sufniba zárt kutyák ügyében. De ettől függetlenül már látom magam előtt, hogy bolondnak fognak elkönyvelni.

A kiskutyáknak szabadon kéne rohangálniuk az udvaron, játszaniuk kéne, ehelyett ott ülnek bezárva… Azt mondják, majd megunják a nyüszítést, hozzászoknak. Na ja, mikor már teljesen belefásul, hogy ennyi lesz az élete, egy ketrec, akkor majd elhallgat. 

Jó lenne egy olyan bíróság, ami különös, az ügyhöz illő ítéleteket hozhatna. Jelen esetben, a telep tulajdonosát és dolgozóit be kéne zárni pár napra a kennelbe, negyven fokban, és utána biztos másként tekintenének a kutyáik helyzetére!

Amúgy meg végleg eldöntöttem magamban, ha egyszer végre lesz rendes állásom, minden pénzem arra fogom fordítani, hogy a lehető legmesszebb kerüljek az emberi civilizációtól. Mondjuk felköltözöm egy hegytetőre, vagy lakatlan szigetre/ ami ugye már nem lesz lakatlan, ha ott élek/ és ezeken a helyeken végre nem lesz, aki állatokat kínozzon a közelemben!

VESSZEN A CIRKUSZ!!!

2010. 06. 29.

Itt a nyár, a jó idő, a város határában lévő üres telekre, ahol olykor-olykor vidámparkot húznak fel, most megérkezett a cirkusz! Nem igazán járok arrafelé, viszont a cirkusz hangszóróval felszerelt reklámautója a legeldugottabb utcába is elmerészkedik. 

"Idomított kiskutyák, akrobaták, oroszlánok, táncoló elefántok, stb. stb."

Így hangzik a bemondó szövege, én meg bosszankodom. Gyűlölöm a cirkuszt, és elsősorban azért, amit az állatokkal művelnek. Elképesztő, hogy civilizált országban az emberek még mindig azt tartják szórakoztatónak, ha az elefántokat kis székre ültetik, az oroszlánokat, pudlikat tüzes karikán ugratják keresztül, és még sorolhatnám. Ez inkább szánalmas, mint vicces. 

Hogy lehet így megalázni az állatok, a szavanna királyát, az oroszlánt? Miért kell belőle nevetség tárgyát csinálni? És ez vonatkozik a többi vadállatra, de a háziállatokra is.

Vajon még mindig csinálják azt az őrültséget, hogy az idomár bedugja a fejét az oroszlán szájába?  Talán azt már. Ha minden igaz, van valami állatvédelmi törvény is, ami mind inkább korlátozza az állatok cirkuszban való szerepeltetését. Konkrétan, új állatok nem lehet hozni, viszont a régieket sem kobozzák el a tulajoktól. Hadd szenvedjenek életük végéig.

Az a cirkusz teljesen más, ahol csak és kizárólag emberek szerepelnek. Az már valóban művészet, szakma, és tisztelet, elismerés jár az akrobatáknak és más egyebeknek.

Amúgy én magam a bohócok miatt is utálom a cirkuszt. Leginkább Steven Kingnek köszönhető, hogy ilyen ellenszenv alakult ki bennem, pontosabban Az című regényének. Ez ugye arról szól, hogy egy szörnyeteg bohóc képében öldösi a gyerekeket. Bár ha jól meggondolom, már azelőtt sem kedveltem a bohócokat, hogy olvastam volna a regényt, láttam volna a filmet.

Nem tudom, miért. Talán annak az előadásnak lehet köze hozzá, amit egyszer láttam, kicsi gyerekként. A soproni színházban egy külföldi bohóc szerepelt, csak annyi maradt meg bennem, hogy az ürge áll a színpadon, mögötte vörös függöny, körülötte koromsötét, mert a reflektorok csak őt világították meg, egy kicsi fénykörben állt. Jól belegondolva, ez elég félelmetes lehetett.

Az előadás után a fickó kijött a folyosóra és kérdezgette a gyerekeket, hogy tetszett-e nekik a műsor. Kicsit tudott magyarul, a kiejtése furcsa volt. Hozzám hajolt, tőlem is megkérdezte, én pedig bólogattam.

Na ja, persze, nagyon tetszett. Szerencséje, hogy olyan jó gyerek voltam, mert más lehet, hogy tökön rúgta volna, vagy ilyesmi!   XD

AZ ÁLMOKON TÚL LETÖLTÉSE

2010. 06. 24.

Cseppet sem hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy fölteszem netre Az álmokon túlt. Ha valaki szeretné elolvasni itt megtalálhatja:

http://data.hu/get/1863630/Az_almokon_tul.rar.html

A data ugyan kicsit lassúcska prémium nélkül, de 3MB nem a világ. A rar. fájlban benne van minden, maga a szöveg, borító és plakát.

ÉS UPDATE:

A regényt ide is feltettem, az oldalra:

http://mcilroy.hu/?page_id=107

ROSSZ EMBEREK, ROSSZ HELYEN

2010. 06. 07.

Miért van az kis hazánkban, hogy mindig a feladatra tökéletesen alkalmatlan, tudatlan, nemtörődöm, felelőtlen, érzéketlen emberek jutnak olyan pozíciókba, ami aztán abszolúte nem nekik való volna?

Frissen szabadult, emberölésért elítélt fószert iskolai kollégiumba portásnak! Gyerekgyűlölő, hatalommániás, vagy épp kisebbségi komplexusban szenvedő pedagógusokat iskolákba, óvodákba. Sőt, nemzetközileg körözött pedofilt tanárnak! Nevelőszülőknek olyanokat, akik csak a pénzt szedik be a gyerekek után. Embereket a gyámhivatalokba, akik aztán mindent szem előtt tartanak, csak a gyerek érdekeit nem. Hatósági állatorvosnak olyanokat, akik fikarcnyit sem törődnek az állatokkal, csak a saját zsebüket tömik. Politikusnak olyanokat, akik kb. a maffia módszereivel mérhető eszközökkel szerezték vagyonukat, lopnak, csalnak, zsarolnak. És még hosszan sorolhatnám. Most, ebben az esetben is igen gyanús, hogy rossz emberek kerültek rossz helyre, vagy bizonyos szempontból jó helyre, mert biztos, hogy nem minimálbérért növesztik a hátsójukat az íróasztal mögött.

Felháborodásom apropója:

Szabó Mihály, a fővárosi Közterület felügyelet igazgatója egy rendeletben megtiltotta az Illatos úti ebrendészeti telepen a kutyák fényképezését, illetőleg az ottani állapotoknak bármilyen médián történő rögzítését. Hogy ez miért probléma?

A telepen dolgozó állatvédők, önkéntesek folyamatosan ellenőrizték a sintértelep állapotát, a bekerült kutyákról, macskákról fényképeket, videókat készítettek. Ezáltal felhívták a nyilvánosság figyelmét, és több száz állatnak találtak gazdát a képek segítségével. Bizony, sok gazdi találta meg kedvencét, társát ilyen módon, nevezetesen, hogy első látásra beleszeretett a kutyus, cica fotójába, amit az önkéntesek készítettek. De elveszett állatok is könnyebben kerültek vissza otthonukba.

Most, valami "rejtélyes" oknál fogva ennek vége. Legalábbis egy időre, mert a lavinaként megindult tiltakozás-hullám remélhetőleg felrázza az illetékeseket.

Ha nincsenek fényképek, kevesebb kutya talál majd gazdára, vagyis sokkal több állatot altatnak el a sintértelepen. Ergo, mikor Szabó Mihály úr alábiggyesztette a nevét a rendeletre, ezzel egy időben sok kutya halálos ítéletét is aláírta.

Sokan kérdezik, miért. Miért jó ez bárkinek is. Én úgy látom, hogy valamiféle bizarr hatalmi harc kezdődött ebben az ügyben, valaki a maga kis királyságát igyekszik kiépíteni az Illatos úti telepen. Egyfajta kivagyiság, erőfitogtatás ez.

Ha az állatvédők nem készíthetnek felvételeket, kevesebb befolyásuk, rálátásuk lesz majd az ügyekre. A telep vezetői, dolgozói a sintértelepet visszazülleszthetik arra a szintre, amilyen volt jó pár évvel ezelőttig, mielőtt az önkéntesek megkezdték munkájukat. A nyilvánosság nélkül az Illatos úti telep a náci haláltáborokhoz válhat hasonlatossá, ahol minden mindegy. /Amúgy már maga az épület külső megjelenése is erre hajaz, csak épp a felirat hiányzik a kapuról: az altatás szabaddá tesz!/ Letelik a 14 nap, vagy még annyi se, a kutya pedig jöhet altatásra. Ezen idő alatt pedig nyugodtan kuksolhat balkáni állapotú, szűk cellában. Nem érdekes, hisz a nyilvánosság nem fog tudni róla. A sintértelepről csak olyan infó jöhet ki, amire az igazgató áldását adja. Az igazgató, aki már meg is fenyegette az egyik önkéntest, hogy biztonsági őrrel vezetteti ki, ha fényképezni mer.

Igen erős a gyanúm, hogy a már fentebb említett kis királyság koronáját a telep igazgatója, Dr. Kozma Tamás szerezné meg magának, és ebben volt segítségére a rendelet, no meg Szabó úr aláírása. Nem tudom, az utóbbi úriember esetében két dolog lehetséges, vagy egy érzéketlen tuskó, vagy egy akaratgyenge agyhalott, akit dróton lehet rángatni.

Lényeg, ami lényeg, minden állatbarát csatlakozzon a tiltakozó megmozduláshoz, több fórumon, címen lehet eljuttatni nevünket, aláírásunkat, hogy erősítsük a mezőnyt. Ezeket itt találhatjátok:

Netboard Kutya fórum

email: akcio@lelenc.hu

aláírás gyűjtő doc: 100603_alairasgyujtes.pdf

És egy videó:

http://videa.hu/videok/allatok/tiltakozz-velunk-fotozas-illatos-ut-8AX2vb3vFA4hjka3

És reménykedjünk, hogy egyszer, a jövőben végre jó emberek fognak jó helyre kerülni!

ÚJ CIKK – VILÁGVÉGE

2010. 06. 03.

Még adós voltam ezzel a cikkel, mert régebben megígértem, hogy felteszem. Ez az, aminek az első fele lejött a Pennában, a második már nem. Most itt az egész, egyben, képekkel.

PÁPÁ, MÓNIKA!

2010. 05. 25.

Sok helyről hallhattuk, olvashattuk a hírt: Megszűnik az RTL klub egyik népszerű műsora, a fogatlan… ööö, izé, szóval a Mónika show!

Igaz, ami igaz, nem volt épp a kultúra csúcsa, de én szerettem. Nem néztem gyakran, mondjuk úgy havonta kétszer, de nagyon jókat röhögtem rajta, mikor a fogatlan banyák egymást ütötték. Na és általában miért vesztek össze? Hát a Jóezsin! Igen, Jóezsi, minden nő álma, a falu bikája, a herceg a fehér lovon, maga a nagy Ő! És mikor mi, a nézők is megcsodálhattuk a férfi nem eme kiválóságát, egy öreg, pocakos, trottyos, borvirágos arcú, sárga szemű, fogatlan "úriember" képe tárult elénk. Hát igen, ő Jóezsi, ki megdobogtatja minden nő szívét!

Szóval igen jókat derültem a műsoron, pár napja megnéztem a neten például azt a részt, amit betiltottak, nem adták le a tévében. Hát mit mondjak, dőltem a röhögéstől rendesen, és bár szókincsem elég fejlett a káromkodás terén, de azt hiszem, megint tanultam valami újat is!

Igazából nem is erre akartam kitérni ebben a bejegyzésben, hanem arra a tényre, ami a műsor megszűnésének hátterében áll.

Az egyik ok igen egyszerű: Joshi Bharat bizony rendesen befűtött Mónikának, az RTL-es műsor sokat vesztett népszerűségéből, a nézők átpártoltak a másik csatornához.

A másik ok a rettegett szó: ORTT

Hányszor, de hányszor láthattuk az RTL-klubot sötétbe borulva és a kis felirattal, mely tájékoztatott minket, hogy a Mónkia show x adásában elhangzottakért, melyek veszélybe sodorták a kiskorúak szellemi fejlődését, a csatorna üzemeltetését felfüggesztették pár órácskára. Hát igen, régóta tudtuk már, hogy valaki hadat üzent az ORTT-től a Mónika shownak, és kivont karddal igyekezett megóvni minket önnön ostobaságunktól, vagyis attól, hogy ilyesfajta műsorokkal sorvasszuk az agysejtjeinket. 

Nem tudom, ki hogy van vele, de köszönöm szépen, én magam el tudom dönteni, hogy mit akarok nézni a tévében, és nem szorulok rá, hogy egy néni ott álljon nádpálcával a hátam mögött és ráüssön a kezemre, ha épp olyan csatornára kapcsolok, ami őnagyságának nem tetszik. Mert itt most valami ilyesmi történt.

Nézzétek el nekem, hogy most pontosan nem nézek utána,  ki ez a hölgyemény, aki saját elmondása szerint hét évet küzdött azért, hogy a Mónika show megszűnjön. Lusta vagyok kikeresni a nevét, nincs kedvem hozzá, azt viszont elárulom, hogy mit gondolok róla.

Hát igen, az ilyen hölgyeket szokták egyes helyeken a fa…a névvel illetni.

Nem tartom jó tendenciának, hogy valaki befurakszik egy "menő" helyre, jó állást kap, hatalmat, és rögtön nekilát, hogy a saját ízlését ráerőszakolja egy egész országra. Mint említettem, tény és való, hogy a MS nem volt egy kultúrműsor, de sokan szerették, milliók nézték. Néhány embernek pedig nincs joga, hogy betiltson valamit azért, mert az nem illik bele az ő világképükbe, ízlésvilágukba. Hát igen, a MS-val az volt a probléma kérem szépen, hogy melegek, transzvesztiták, transzszexuálisok, cigányok szerepeltek benne, továbbá drogosok, alkoholisták, tinimamák, csupa olyan dolog, ami megrontja az ifjúságot! Mit kéne adni helyette? Talán valami vallási műsort, vagy egy szép kis útleírást hazánk gyönyörű tájairól! 

Ráadásként ez az ORTT-s hölgy minden bizonnyal mazochista is lehet. Szinte látom magam előtt, ahogy egy sötét szobában, nagyítóval a kezében, naphosszat a vetítő előtt kuporog és bőszen jegyzetel, amint valami kis kihágást tapasztal a műsort illetően. Na már most, ha valaki nagyon utál valamit, mégis egész nap azt nézni, az mazochista. Mondjuk egyszerűbb lett volna, ha vesz egy korbácsot valamelyik sexshopban, azzal gyorsabban elérhette volna a… kívánt hatást. 

Valamelyik politikus azt nyilatkozta, hogy meg kell regulázni a kereskedelmi csatornákat, mert nagyon elszemtelenedtek, a nézettség érdekében bármire képesek, és nem szeretné, ha az ő kisfia meztelen nőket látna a tévében este hétkor. Nem tudom, melyik csatorna lehetett ez, de mondjuk érdekelne, ha ingyen van. Mert amúgy az ilyenekért elég borsos árat elkérnek a szolgáltatók.

Lényeg, ami lényeg, nagyon nem tetszene, ha politikai csoportok, pártok, hatalmon lévő egyének elhatároznák, megreformálják az ország közízlését. Nagyon nem szeretnék betiltott műsorokról, sorozatokról, cenzúrázott írásokról, cikkekről hallani!

Amúgy utolsóként még elárulom, hogy az ORTT már régóta a bögyömben van. Egészen pontosan azóta, hogy betiltották a kedvenc rajzfilmemet, a DragonBallt. De ez már egy másik bejegyzést érdemelne. Bár mintha régebben említettem volna.

A LEGSZEBB

2010. 05. 19.

Most nem néztem az idei "királynő" választást, mert már előre dühöngtem, hogy megint valami ufonautát vagy androidod neveznek ki az ország legszebb lányának!

Értsd: ufonauta = Serdült Orsi, android = Freire Szilvia

Igen, kevés embert láttam, akinek ennyire ne lett volna egyetlen természetes mozdulata, pillantása se, mint Szilvikének, mintha műanyagból lenne az egész csaj. Orsikáról meg nem is érdemes beszélni, mert nála középszerűbb teremtés még nem indult hazai szépségversenyen.

VISZONT!

A Fókuszban láttam riportot az idei győztesről, és meg kell mondjam, kellemesen csalódtam. Az idei királynő valóban szép, intelligens/nek látszik/ és természetes/nek látszik/, egy igazi, valódi lány, aki akár a szomszédban is lakhatna.

Bár ezzel egyidőben az is tudatosult bennem, hogy bizony nem mindenki juthat el odáig, hogy a kamerák előtt pózoljon bikiniben vagy estélyiben, vagyis hogy induljon egy ilyen versenyen. Hogy értem ezt? Úgy, hogy az idei győztes körülményeit nézve, bizony tehetős családból származik, nem épp milliárdosok, de már tíz évvel ezelőtt is volt pénzük pl. videokamerára, a kislány jó bizonyítványért azt kapta cserébe, hogy annyit vásárolhatott, amennyi csak beléfért stb. A lányról már évekkel ezelőtt is rengeteg fotó, divatfotó készült, mindenhonnan azt a jelzést kapta, hogy te igenis szép vagy, különleges és becsülendő.

Átlagon aluli, szegény családból soha nem fog egy lány eljutni a kifutóig, vagy csak nagyon ritkán, hatalmas mázlival. Egyrészről az anyagiak miatt. Ahol az a probléma, hogy nem tudják, mit adnak enni a gyereknek, vagy miből fizetik ki a számlákat, ott nem fognak nyakra-főre portfólió fotókat csináltatni a család szeme fényéről. Nem lesz róla videofelvétel a ballagásán. Nem kapja meg a legutolsó, divatos cuccokat, amiben parádézhat, nem lesz népszerű az iskolában és sehol máshol az élet egyéb területein. Ez az egyik oka.

A másik, hogy ezen családok fényév távolságra állnak a versenyek, kifutók csillogásától, talán meg is vetik azt, többre becsülik a kétkezű munkát /már ha egyáltalán dolgoznak/, és a kislány sem kap más nevelést.

Ez a lány nem fog állandóan olyan visszajelzéseket kapni, hogy ő milyen szép, milyen értékes, nem alakul ki az önbecsülése, ha tükörbe néz sem fogja olyannak látni magát, mint amilyen valójában. A család, környezet részéről ez a "visszahúzás" lehet tudatos, vagy tudattalan. Egy biztos, az ország valódi, legszebb lánya most valahol talán épp vécét pucol, vagy a tejfölöket rakosgatja egy áruház polcaira.

EGY GYÖNGYSZEM AZ ÉTERBŐL

2010. 05. 16.

Ma kaptam ezt a levelet valahonnan az éterből, hogy miért, az rejtély. Nem szoktam társkereső oldalakra regisztrálni, illetve… na jó, bevallom, egyszer megtettem. Néhány hónapja beregeltem a chnlove-ra mert csak úgy engedte megnézni a szép kínai és thai lányok fotóit, ha regisztrálok. Talán ennek eredményeképp kaptam ezt a kis levelet. Az angol változat természetesen jó, olvasható, érthető, de mellé megkaptam a fordítást is, amit ugye egy program követett el, és íme az eredmény. Olvassátok el, hátha ti is derültök rajta egy jót, mint én!

"Hello kedves,
Hogy van ma remélem, hogy minden dolog rendben van veled örömömre szolgál, hogy Önnel a kapcsolatot, miután megtekintették a profilod
ami igazán érdekel engem fűződik kommunikációt veled.
Nevem Liza, egy kedves és gondoskodó lány, remélem lesz a vágy velem, hogy ki tudjuk megismerni egymást, a jobb és mi történik a jövőben. én nagyon boldog lesz, ha tudsz írj vissza legegyszerűbb kommunikáció és többet megtudni egymást. Küldök neked képeket mikor kapom meg a választ, a várakozás, hogy hallani rólad, mint én kívánság ön minden a legjobb a te napod.
Öné az új barátom.
Liza"